Wandragora kirándulás a Harry Potter Kiállításon!

Február végén a Wandragora vidám csapata felkerekedett, hogy saját szemmel tapasztalhassa meg a varázslatot.

Ráhangolódás gyanánt a Repülő Seprűből startoltunk el, nehogy üres pocakkal vágjunk neki a roxforti kalandnak, majd meg sem álltunk egészen Szentendréig - ahol aztán szó szerint alig tudtunk megállni, ugyanis sajnos parkolóhelyet minden túlzás nélkül vadászni kellett. Pro tipp: aki tömegközlekedéssel megy, a HÉV-től dedikált járat viszi a látogatókat a kiállítás helyszínéig, amennyiben viszont autóval közelítenétek meg, készüljetek fel, hogy valószínűleg kell korzózni a parkolóhelyekért. Mindenesetre az autót végül le tudtuk tenni némi lelemény segítségével, majd aztán egy hosszabb gyaloglás után megérkeztünk… hogy aztán sorban álljunk jó fél órát :)

Szóval a lelkesedés mellett nem ártott némi türelmet is magunkkal vinni. Miután bejutottunk, újabb sorbanállás várt ránk: ezúttal karszalagért, ami a kiállítás interaktív jellegéhez volt szükséges. Itt beírtuk a nevünket, majd kiválasztottuk pálcánkat, házunkat, patrónusunkat - ezzel jó sok idő ment el, de sajnos nem térült meg, ugyanis semmilyen hatással nem volt az élményre.
Ebből már kitalálhatjátok, hogy bizony elmaradt a beosztási ceremónia; a választott roxforti házunknak mindössze annyi funkciója volt, hogy a különböző játékos feladatok elvégzése esetén pontokat nyerhettünk. A kiállítás végén aztán láthattuk, hogy áll a házak versenye - azonban sejtésünk szerint a végeredmény inkább azt tükrözte, hogy a látogatók között melyik ház a legnépszerűbb - tippeld meg, melyik lehet az… :) 

Ezeket a játékos feladatokat egyébként sajnos kihagyott ziccernek éreztük - nem volt se nehézsége, se különösebb tétje, de a már olvasni éppen hogy tudó gyerekeknek élvezetes lehet. Anélkül, hogy elspoilereznénk az egész kiállítást, néhány élményt, infót, impressziót elárulunk, mi várhat az érdeklődőkre: látvány szempontjából nem lehet panasz. Az egész falat beterítő Tekergők Térképe ötletes volt, és minket is “feltett a térképre”, miután becsippantottuk a karszalagot.
A filmekben használt relikviák, jelmezek szuperül néztek ki, és a forgatási információk is nagyon érdekesek voltak - még a Wandragora csapatához hasonló szintű rajongóknak is nyújtott újdonságokat! Szuper fotókat lehetett készíteni például a lépcső alatti gardróbba bújva - már ha befér az egyszeri delikvens. Amennyiben nem, úgy Hagrid kunyhójában ugyanez a probléma nem állt fent. 

Ha még marad bennetek energia, kvaffokat is lehetett dobálni a kviddicskarikákba - bár néhol kissé megalázó lehet, ha egy feleakkora kisfiú jobb hajtó nálad. 

Ami viszont meglehetősen csalódást keltő volt, az az ajándékbolt árazása: rendkívül túlárazott volt minden termék. Anélkül, hogy a Wandragora webshopját promóznánk - tény, hogy jóval kedvezőbb áron kínáljuk azokat, amelyek a kiállításon is előfordulnak -, objektíven kijelenthető, hogy alaposan ki kell nyitni a pénztárcáját annak, aki tárgyi emléket is magával kíván vinni a kiállításról.
A legjobb példa erre a kiállítás elején opcionálisan készíthető csoportfotó. Nagyon örültünk, hogy összeállhatott a csapatunk, és abba a hitbe ringattuk magunkat, hogy lesz egy szuper fotónk, amit majd emailben automatikusan elküldenek nekünk, ha már meg kellett adni a címünket.
Sajnos csalódnunk kellett: a kiállítás végén megmutatták ugyan, ahogy a csapatunk a Roxforttal a háttérben szélesen mosolyog, de mindezt 8000 Ft-ért kívánták értékesíteni. Fájó szívvel ugyan, de nem éltünk az ajánlattal.

Összességében szuper volt, és utólag is úgy gondoljuk, hogy egy igazi rajongó számára kihagyhatatlan élmény, de a borsos jegyárra való tekintettel többet is ki lehetett volna hozni a varázsvilágból, amely annyiunk szívét meghódította.